Ing. Darina Havlíčková
Egyéb haszonállatokkal összehasonlítva, a ló táplálásának megvannak az alapvető sajátosságai.
A ló igényes a magas minőségű és mennyiségű takarmány (széna, legeltetés, szenázs, stb.) állandó és rendszeres bevitelére. Lovaknál az ömlesztett takarmány mindig a táplálék adagolásának alapját képezi, tekintet nélkül a ló életkorára, terhelésére vagy felhasználására. A ló nem igényel nagyon koncentrált takarmányt, és annak energiatartalma és energiaforrások szempontjából igényesebb, mint a fehérjetartalom tekintetében. Az utóbbi időben, a talajban az ásványi anyagok természetes tartalékának csökkenésével, egyre fontosabbá válik a lovak takarmány-adagjának nyomelemekkel (ásványi anyagok és vitaminok) való kiegészítése. A lovak helyes téli takarmányozása tehát attól is függ, hogy teljesül-e a ló specifikus emésztésének összes követelménye. A különbség részben abban rejlik, hogy sport-, kedvtelési célú vagy tenyészállatok számára szánt takarmányokat használunk. Az alap ugyanakkor minden lókategória esetében azonos lesz – rengeteg kiváló minőségű rost.
A mi földrajzi szélességi körünkön télen vége a legeltetési időszaknak.
Ebből kifolyólag a lovak a téli időszakban (nagyjából októbertől márciusig) teljes mértékben a szárított (széna) vagy a konzervált (silózott) ömlesztett takarmánytól függnek. Ez a változás elsősorban a legelőn (24/7 mód) vagy kombinált legeltetős/ bokszos rendszerben tartott lovak esetében jelentős. A zöldtakarmány bevitele, a többi lóval való társas kapcsolatok és a szabad mozgás lehetősége megkülönböztetés nélkül minden lónak az előnyére válik, és a legeltetési időszak rengeteg ilyen élményt kínál számukra. A legeltetési időszak végén óvatosan és fokozatosan kell átállni a szárított vagy tartósított takarmányozásra. A fű mennyiségének csökkenésével a lovak természetesen több szénát és ömlesztett takarmányt esznek és nincs szükség különleges intézkedésekre. Csak a széna adagolását kell növelni a bokszokban, esetleg növelni a napi etetés gyakoriságát (például kettőről napi háromra vagy négyre). Ha a lovak egész nap és egész évben kint vannak, októbertől szükséges az etető vályúkba széna kihelyezése. Fontos, hogy a lócsoportok száma szerint elegendő legyen a széna takarmányozása, valamint hogy az állományhierarchiában alacsonyabb pozícióban lévő lovak, az öregek és a betegek is takarmányhoz jussanak, amikor nincs lehetőség legeltetésre. Hiánya azon lovak esetében kritikus, melyek egész nap a legelőkön vannak. Ezek a lovak főképpen az ömlesztett takarmánytól függenek, ezért a legeltetés hiánya számukra válságos. Emellett alacsony hőmérséklet esetén (a ló számára kellemes hőmérséklet 10 °C), amikor a hőmérséklet a komfortzónájuk alatt van, a bemelegedéshez és a hőtermeléshez hozzásegíti őket a rostos ömlesztett takarmány emésztése. Ezért olyan fontos, hogy a szabadban tenyésztett lovaknak elegendő mennyiségű széna álljon a rendelkezésre a téli időszakban. Októbertől kezdve szükséges továbbá lenmag (egészben vagy extrudálva), gabonafélék, granulátumok és lehetőség szerint lucerna és cukorrépa szilázs, ásványi anyagok és vitaminok bevonása a takarmányadagba. Az ömlesztett takarmányok biztosítják a vastagbél megfelelő működését, a magtakarmányok kész energiát adnak, az ásványi anyagok és a vitaminok segítenek fenntartani a megfelelő anyagcsere-működést a nehéz időszakokban.
.
Az évszakok váltakozása kevésbé van hatással a sport- és a munkalovakra, amelyek nem legelnek, vagy csak néha vannak legelőn. Náluk a tartás rendszere nemigen változik. Gyakran télen is dolgoznak vagy lovagolnak, napjaik nagy részét a lovardában vagy a bokszokban töltik. Ezért az éghajlatváltozás számukra nem olyan fontos, mint a legeltetett lovaknál, akik a szabadban, legelőkön élnek, és akik közvetlenül szembesülnek ezen körülményekkel.
A versenylovak számára ez az időszak elsősorban a regeneráció és a nyugalom időszaka. Takarmány-adagjuk a koncentrátumokról magasabb rosttartalmú takarmányokra cserélődik. Ezidőben a gazdák és az edzők is megpróbálják beépíteni a takarmányadagba a gyógyító és regeneráló anyagokat a nagy igénybevételű, fárasztó szezon után.
A legtöbb lónak a tél nyugalmi időszak. A kancák többnyire a vemhesség utolsó harmadában vannak. Számukra csak a fehérje-, energia- és nyomelemek tartalmát kell növelni a takarmányadagban, mivel a magzat fejlődése a terhesség utolsó trimeszterében a legszámottevőbb. Feltételezhetően esetükben a magasabb tápanyagigény miatt nagyobb lesz az ömlesztett takarmányok fogyasztása.
Általában a fajták vonatkozásában extenzív, északi és a hidegvérű lófajták (pónik, hucul, haflingi, fjord stb.) jobban tolerálják a telet, mint a telivér és melegvérű lovak. Ezt a különbséget tehát figyelembe kell venni, amikor meghatározzuk a téli takarmány-adagolását azon telivér lovak számára, melyeket egész évben a legelőn tartottak. Számukra a téli táplálás tényleg nagyon fontos, ezért ennek jelentőségét nem szabad alábecsülni.